Mi ez itt?

Általában megtartom magamnak a véleményemet, mivel nem lelkesedem azért, hogy esetleg hozzá, vagy engem nem értőkkel tét nélkül, és vég nélkül vitatkozzam. Ennek ellenére néha mégis ki kívánkozik belőlem a véleményem, ha másért nem, csak hogy mint egy tényként leszögezzem - ez a véleményem, és ez egészen más, mint amit a média sulykol.

Naptár

november 2018
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30

Friss topikok

  • Takács Ferenc (bp.): @NETi: Bocsánat, hogy ennyire megkésve reagálok. Nagyon köszönöm, hogy hozzászóltál a cikkemhez. N... (2011.03.21. 16:28) Gondolataim a demokráciáról
  • 1.szóló: @Takács Ferenc (bp.): sokkal prózaibb oka van a visszahívás elmaradásának: Logikus, méltányos, st... (2010.07.19. 00:39) Alkotmánymódosítás kívántatik!
  • 1.szóló: @efg: - egy apró kiegészítés: Sokan hivatkoznak arra, hogy az általános TB (EB) járulékukkal már (... (2010.07.18. 23:30) Kik akarják a halálunkat?
  • 1.szóló: Hangsúlyozom, hogy külön kell megítélni a Seres-Stekler párt - az általuk(meg)vezetett jószándékú ... (2010.07.18. 15:46) A Civil Mozgalomról
  • Csizmarik Éva: Gratulálok! Nagyon örülök a blogodnak. A valóság az adózásról, közérthetően.Ha belegondolok, mit s... (2010.06.30. 20:14) Tévhitek az adózással kapcsolatban 2.

Államiságunk eredete a címerünkről döntő parlamenti vita tükrében

2009.02.17. 15:43 | Takács Ferenc (bp.) | Szólj hozzá!

Történelemhamisítások politikusok szájából

 

Milyen is lehetne egy korrekt magyar címer? A fenti kép csak egy a lehetséges megoldások közül, hiszen köztársaságunkban a hatalom, és így a címerpajzs birtokosa is a nép, amelynek azonban nincs elterjedt heraldikai szimbóluma. A demokrácia szimbólumai is szóba kerülhetnének, de például a francia forradalom ajándékaként Amerikának adott New Yorki szabadság szobor sematikus ábrázolásai is túl bonyolultak lennének a pajzs fölé. Ezért gondolom, hogy például a turul madár jó választás lenne, hiszen olyan ősi magyar nemzeti szimbólum, amelynek ősi magyar eredete soha nem volt vita tárgya.

Nem úgy jelenlegi címerünk, amelynek parlamenti vitája és megszavazása híven tükrözi azt a szégyenletes politikai analfabetizmust, amely azóta is rendszeresen köznevetség tárgyává teszi a magyar politikai elitet a világ előtt.


 

Bár jelenlegi címerünkről 1990. június 19-én szavazott a parlament, a téma újból felmerült szerző társunk, Rovó (http://www.virtus.hu) cikkének hozzászólásaiban. A Szent Korona Tan prókátorai természetesen ma is ezekből a hamisításokból merítik az alapot elméletükhöz, mivel a történelemben sok minden egészen másként történt, és amire így hiába is akarnának hivatkozni.

De mielőtt a hazugságokra térnék, nézzük mi is az igazság. Ezt Dr. Szabad Györgytől hallhattuk szintén ebben a parlamenti vitában.

"... címernek azt nevezzük, ami a címerpajzson elhelyezkedik. Ami azon kívül van kétoldalt vagy alul, körben vagy másutt, az legfeljebb mellékletnek tekinthető, az heraldikailag nem része a címernek, bárkit idéznek meg e tekintetben. A címeren felül levő korona nem része a címernek, hanem - történeti és heraldikai értelemben Fügedi Erik fejtette ki a vitában a legvilágosabban - jelzi annak a rendi állását, aki a címerrel rendelkezik. A korona tehát mindig azt jelzi, hogy az illető nemes; ha főnemes, milyen rangú főnemes, tehát báró, gróf, herceg; vagy ha uralkodó király, és ezután belép - jeleznem kell, Habsburgokkal ez sajátos megoldás - a koronák hierarchiája."
"A XIV. századig a magyar, államinak tekinthető - itt van egy kis leegyszerűsítés, de hadd lépjek ezen túl, mert nem lényeges - címer nem hordoz koronát - amennyire ismerjük. A XIV. században jelenik meg egy szimbolikus korona: nem Szent István koronája, nem az ,Árpádok koronája, hanem egy szimbolikus fantázia-korona ami jelzi, hogy itt nem akárkinek a címeréről van szó, hanem egy király címeréről. A rajz nem is hasonlít a földi halandók, egy rajzoló számára megtekinthetetlen szent koronához. Azért is "szent", mert itt egy misztikus tényező van, a középkor világában õ meg sem nézhette, le sem rajzolhatta. Először egy nyitott, sokágú korona jelenik meg, és ez a nyitott korona - nagyon ritka az előfordulása -, a XVII. századig megismétlődik egyes ábrázolásokon. A XVIII. században Mária Terézia alatt jelenik meg az első olyan ismert ábrázolás, amelyik tényleg a szent koronát és az állami címert most már összekapcsolja. Ez az összekapcsolás az igazán tiszteletet érdemlő királynőnek egy gesztusa volt Magyarország iránt. Egy olyan gesztus volt amely egybekapcsolódott a Habsburgok azon törekvésével, hogy az õ dinasztiájukat és az uralmuk alatt álló országok fölötti regnálásukat minél inkább kiemelje. Megjelennek sorban, egymás mellett a Habsburgok uralma alatt álló országok címerei - mindegyiken rajta az illetékes korona. Azután, amikor a Német-Római Birodalom sajátos állását széttöri Napóleon, és megalakul az osztrák császárság, akkor ezt elrendezik egy hierarchiában. Ez az alig fél évszázada összekapcsolt címer és korona alárendelődik egy osztrák császári koronának. Tehát ott van összekapcsolva, de nagyon kétséges, hogy az önálló magyar állami létet jelképezve, hanem, nagyon is valóságosan a császári korona alatt elhelyezkedve. A magyar heraldikusok küzdelmének eredménye lett, hogy azután a császári címerben mindezt úgy rendezték el: fönn van a császári korona, alatta a többi koronák és a magyar a kétfejű sas mellén - de a császári korona alatt. A magyar állami jog - ahogy azt Katona Tamástól hallottuk - verekedett azért, hogy ez ne így legyen, hogy a magyar címert, koronástul együtt, kiemeljék ebből az állapotból. Igyekeztek ezt külön ábrázolni, de a Habsburg- hatalom ragaszkodott ehhez a konstellációhoz. Változás - Katona Tamás is jelezte - 1848-ban volt: visszautaltak erre a különállási törekvésre, és ezt helyezték mint kívánalmat a törvénybe. Azután jött 1849, pontosan úgy; ahogy azt Varga János elmondotta; 1867-ben alakult ki az, hogy a két címer - az osztrák császári és a magyar királyi - egymás mellé került, formailag szinte már egyenlősítve. Nem indoklom meg, miért mondom, hogy "szinte", de nem indokolatlanul teszem. Az álom, hogy itt egy ezeréves összekapcsoltságról van szó, szép álom, de álom. Mikor jelentkezik a magyar törekvés most már teljesen egyértelműen nem mellérendelt állapotban? A magyar címer az osztrákkal - persze, nem alárendelt állapotban -, hanem megvalósulva 1918-ban, a Habsburg- birodalomból való kiszakadásunkkal."


 
 

Dr. Szabad György a Kossuth címerrel kapcsolatban Dr. Varga Jánosra hivatkozik, aki ezt mondta:
"Meggyőződésem az, hogy ez a középkori eredetű alapcímer, ami végső formájában Kossuth-címer néven ment át a köztudatba, együttesen fejezi ki történeti és demokratikus hagyományainkat. Ezeket - ellentétben a koronás kiscímerrel - együttesen jelképezi. Történeti és politikai okok egyaránt a Kossuth-címer mellett szólnak. Történetiségéről csak annyit, hogy alapelemei az Árpád-korban alakultak ki, históriai értékéhez tehát nem férhet kétség. Ugyanakkor őseink - valahányszor mód nyílott, vagy úgy látszott, hogy mód nyílik a népfelség elvének érvényesítésére - mindig a Kossuth-címer mellett foglaltak állást. Így történt ez 1918-ban, így történt 1946-ban és így történt 1956-ban. Ennek nem mond ellent, hogy 1849-ben az ország, illetve a kormányzat a trónfosztás ellenére is megmaradt a koronás címer használata mellett. Nagyon egyszerű ennek a magyarázata: az akkori országvezetés az államforma kérdésében nem határozott, ezért nem szakított a koronás címerrel. Ugyanakkor elnézte, hogy hivatalos és nem hivatalos szervek a koronás címer mellett a Kossuth- címert is a koronás címerrel egyenjogúan használhassák. Más vonatkozású politikai érv is szól a Kossuth-címer mellett. Ha címerünkbe beemeljük a koronát, akkor abban a címerben az uralkodó helyet maga a korona foglalja el - ez pedig bizonyos veszélyekkel jár, amire feltétlenül fel kell hívni a figyelmet."

Tehát összegezve, a koronás címerünk először 1848-ban válik állami címerré, elődje a Mária Terézia alatti osztrák mellékcímer volt. Egy évre rá, a trónfosztáskor ugyanilyen legitimitással használni kezdték a Kossuth címert is, tehát a pajzs változatlan tartalommal, de korona nélkül, illetve néhol a korona helyett karddal átdöfött koszorúval. A címer a pajzsot jelenti, és a címer fölé a címer tulajdonosának rendi állása kerül.

A parlamenti vitában persze sok hazugsággal is találkozhatunk. Dr. Zétényi Zsolt a következőket mondja:
"És végül kérdezem önöket, tisztelt képviselőtársaim, hogy 1848-ban ki tüntette el a koronát? Nem Kossuth Lajos, aki ahhoz elég kiváló közjogász volt, hogy ilyen bátor lépésre szánja el magát, hanem I. Ferenc József. Tette ezt 1848. március 4-én, amikor az olmützi alkotmánnyal Magyarországot a tartományok egyikének rangjára süllyesztette le, és ennek jelzéséül megsemmisítette a történelmi magyar címert. Abban az időben Magyarországon eltűnt a korona a címerről azokban az országrészekben, ahol az osztrák abszolutizmus uralkodott."

Már az évszámok is hibásak. 1849 helyett kétszer is 1848-at mond, ugyanis az olmützi oktrojált alkotmány 1849-ben lett kiadva. Mondhatnánk erre, hogy dupla nyelvbotlás, csakhogy ugyanez a szöveg, ugyanezekkel a hibákkal a wikipédián is olvasható itt: Magyarország címere, továbbá számos félreértésre adhat okot, amit maga Zétényi Zsolt is elkövet, méghozzá nagyon fondorlatosan. Ugyanis 1848. március 4-én még hivatalosan is működött az osztrák császárság joghatósága, mivel csak 1848. március 15.-én tört ki a forradalom. Ugyanis kizárólag erre a működő joghatóságra hivatkozva állítható, hogy a Habsburgok határoztak a magyar címerről. Egy évvel később, 1849-ben azonban már javában folyik a magyar szabadságharc az osztrák hadsereggel szemben, tehát az osztrákoknak a legkisebb joghatósági lehetőségük sincs a forradalmi magyar kormány felett. Annak állítása tehát, hogy a Habsburgok eltüntették a magyar címert, semmi köze nincs a Kossuth-címerhez, amelyik mint tudjuk, egyáltalában nem tűnt el, hanem csak átalakult, vagyis csak a koronával lett szegényebb. Dr. Zétényi Zsolt utolsó idézett mondata megint csak színtiszta szemenszedett hazugság, hiszen a korona éppen hogy a magyar honvédek zászlóiról tűnt el, vagyis ott, ahol az osztrák abszolutizmus nem uralkodott. Külön megjegyzendő, hogy I. Ferenc József ugyan osztrák császár lett 1848. decemberében, amikor lemondatták nagybátyját, V. Ferdinándot, de csak 1867-ben a kiegyezéskor lett magyar király, tehát még a császárhoz lojális nemesek szemében sem volt joga a magyar törvényekhez nyúlnia. Növeli Zétényi történelemhamisításának súlyát, hogy hazug gondolata önálló életre kelt, és én már csak szerző társunk, Rovó közvetítésével hallottam róla. Az előző wikipédia szócikknél persze olvasható Kossuth rendelete is: "minden címeket, felírásokat és jeleket, mi a száműzött dynastiával összeköttetésben van, minden közhivatalos és nyilvános helyeken eltörlend s eltávolítand, hogy a nép külsőképen is mindenben szemlélje, miként zsarnokaitól és véres jármától teljesen megszabadult". Ez ugyancsak cáfolja Zétényi szavait.

Kállai Kristóf azt állítja, "a koronás címer sokkal hívebben kifejezi ezeréves múltunkat. Amikor nem ezt használtuk, az egy átmeneti időszak volt."

Ezzel szemben mint már tudjuk, 1848-ban használtuk először, és röpke egy év múlva már a Kossuth címer használata is megjelent.


Ugyancsak hazug csúsztatást enged meg magának Kéry Kálmán:
"És most egyszerre csak vitázunk, hogy legyen-e korona a mi címerünkben vagy nem. Miért? Ha évszázadokig jó volt, s csak időlegesen maradt el, s hogy Trianon után nem volt szabad még használni ezt a szót sem, hogy Magyar Szent Korona? Hát kik vagyunk mi? Gyáva nyulak? Hát ha kicsik vagyunk, akkor is kell legyen önérzetünk, hogy megköveteljük, hogy tisztelettel nézzen erre a címerre mindenki. Nem ellenséges szándékkal. Nem! Csak el kell viselje Európában sok-sok nemzet és a szomszédaink mindegyike, hogy nekünk egy ilyen ezeréves szimbólumunk van, és jellemez egy államiságot, nem amelyik még fél évszázados sem. "

Megint ugyanaz a ferdítés. Ugye 1848-ban egy év, meg a kiegyezés utáni idő az nem évszázadok. Meg hát miféle hülyeség az, hogy Trianon után nem volt szabad használni? A Horthy rendszerben a koronás címer volt hivatalos! Szárnyas angyaloktól övezetten. Honnan szalasztották ezt az embert, ha ezt se tudja? Vagy az öreg már összekeveri a két világháborút? De akkor se stimmel. Más volt a címer, és az államforma, de szó nem volt szavak tiltásáról. Ráadásul a rendszer legbátrabb, és leghősiesebb ellenfelei, az 1956-os forradalmárok a Kossuth-címert választották. Ők lettek volna a gyáva nyulak? A szovjet tankok ellen bátran mentek a halálba, de a Szent Korona megijesztette őket. Micsoda színpadias hangulatkeltés! Csak éppen a legkisebb valóságtartalom nincs a hangzatos szavak mögött.

A cikkemben nem tértem ki a parlamenti vita azon hazugságaira, ami nem történelemhamisítási jellegű, csupán a politikai hazugságok szokásos megnyilvánulása. Így például néhány képviselő magabiztosan jelenti ki, hogy az ország népe a koronás címert akarja látni, és a heraldikai szempontok érdektelenek. Ha ilyen biztosan tudják ezek az urak, mit akar a nép, akkor nyilván a választás intézményét is fölöslegesnek tartják. Ha meg a heraldikai szempontokat nem tartják semmire, akkor miért kell nekik címer?

Kijelenthetjük tehát, hogy jelenlegi címerünk egy heraldikai abszurditás. Királyi tulajdonként jelölt köztársaság.

Néhány szót még a magyar államiságról. 1896-ban ünnepeltük Magyarország 1000 éves fennállását a máig emlékezetes millenniumi ünnepségek keretében. Olyan építkezések folytak ország szerte, amelyek talán örökre rányomják bélyegüket országunk arculatára. Azt ünnepeltük, és ünnepelhetjük már 1112 éve, hogy az Árpád fejedelem vezette magyar törzsek hazát alapítottak a Kárpát-medencében. Árpád fejedelem nem volt sem szent, sem koronás király, mégis tőle számítjuk a magyar államiság kezdetét. Első koronás királyunk Szent István német hadi segítséggel legyőzte Koppány vezér seregét, és felnégyeltette Koppányt. Azóta a magyarok a római pápától, és a német császártól kapott koronára tesznek (hűbéri) esküt, és ekkortól az Árpád fejedelem, illetve Koppány vezérek képviselte eredeti magyar értékeket tűzzel, vassal kiirtották. A szabad magyarokat kisemmizve az eredetileg közös földeket a hűbéresek között osztották szét, és a magyarok nagy többségét jobbágysorba kényszerítették. A Szent Korona eredete tehát nyilvánvaló módon a korabeli európai feudalista világrendbe való beilleszkedés aktusára vezethető vissza, és nem a magyar államiságra, amelyet 112 éve megünnepeltünk Árpádék honfoglalásához kötődően.

Menjünk ki a Hősök terére! Nézzünk szét! A szemünk minduntalan a központi szoborcsoportra téved, akárhányszor is elkalandozik. A központban Árpád fejedelem, és a másik hat vezér (Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm) lovasszobra néz büszkén reánk. Őket nézik a szélről királyaink szobrai, a monumentális múzeumok, és mi is őket nézzük. Ők azok, akik hazát teremtettek nekünk itt a kárpátmedencében. Látogassunk el az ország közepén Pusztaszerre! Megcsodálhatjuk országunk legnagyobb festményét, a Feszty körképet, amely a magyarok bejövetelét ábrázolja. Nincs náluk egyetlen olyan eszköz, vagy szimbólum, amely a mai címerünkben is benne lenne. Vajon azok, akik a koronás címer kapcsán az ezeréves államiságunkat szajkózzák, elgondolkodtak-e ezen valaha?

 Takács Ferenc

A bejegyzés trackback címe:

https://takacs-ferenc-bp.blog.hu/api/trackback/id/tr24948727

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.