Bejegyzéseim

Mi ez itt?

Általában megtartom magamnak a véleményemet, mivel nem lelkesedem azért, hogy esetleg hozzá, vagy engem nem értőkkel tét nélkül, és vég nélkül vitatkozzam. Ennek ellenére néha mégis ki kívánkozik belőlem a véleményem, ha másért nem, csak hogy mint egy tényként leszögezzem - ez a véleményem, és ez egészen más, mint amit a média sulykol.

Naptár

április 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30

Friss topikok

  • Takács Ferenc (bp.): @NETi: Bocsánat, hogy ennyire megkésve reagálok. Nagyon köszönöm, hogy hozzászóltál a cikkemhez. N... (2011.03.21. 16:28) Gondolataim a demokráciáról
  • 1.szóló: @Takács Ferenc (bp.): sokkal prózaibb oka van a visszahívás elmaradásának: Logikus, méltányos, st... (2010.07.19. 00:39) Alkotmánymódosítás kívántatik!
  • 1.szóló: @efg: - egy apró kiegészítés: Sokan hivatkoznak arra, hogy az általános TB (EB) járulékukkal már (... (2010.07.18. 23:30) Kik akarják a halálunkat?
  • 1.szóló: Hangsúlyozom, hogy külön kell megítélni a Seres-Stekler párt - az általuk(meg)vezetett jószándékú ... (2010.07.18. 15:46) A Civil Mozgalomról
  • Csizmarik Éva: Gratulálok! Nagyon örülök a blogodnak. A valóság az adózásról, közérthetően.Ha belegondolok, mit s... (2010.06.30. 20:14) Tévhitek az adózással kapcsolatban 2.

Alkotmánymódosítás kívántatik!

2007.10.15. 13:18 | Takács Ferenc (bp.) | 3 komment

Kedves nép! Gyűjtsünk 4 millió aláírást! Gyakoroljuk hatalmunkat közvetlenül!

Legyen visszahívható az országgyűlés!

 

Tisztelt olvasóim, honfitársaim!

 

Az elmúlt év kormánnyal szembeni bizalmi válságában, és országos tiltakozássorozatok kiváltásában nagy szerep jut mind a kormányfőnek, mind a kormányt állító frakcióknak, de legalább ennyire okolhatjuk az egész politikai elitnek eltávolodását a választó polgároktól a hazugság világa felé. Azonban a probléma gyökere, és eredete az alaptörvényünknek, vagyis az Alkotmánynak a hiányossága, és a probléma megoldásának a kulcsa is az Alkotmány módosítása.

Az Alkotmány minden más közjogi törvénytől eltérően nem teszi lehetővé, hogy szerződésszegés esetén a megszegett szerződést érvényteleníteni lehessen, vagy bármi más úton-módon az ebből fakadó hátrányokat meg lehessen szüntetni. Ez a hiányosság éppen az ország, és a demokrácia számára legfontosabb szerződést érinti, vagyis a nép hatalmának választott képviselők útján való gyakorlását. Tehát ha a választott parlament győztes kormányt alakító frakciói megszegik a választóknak tett azon ígéreteiket, amelyek miatt ők lehettek a választások győztesei, úgy a választók törvényben rögzített módon képtelenek visszavonni megbízásukat. A választó polgárok négy évente eldönthetik, hogy kire, vagy melyik párt jelöltjére szavazzanak, de ezzel be is fejeződik az állampolgárok demokráciában betöltött szerepe az általa választott képviselőinek, vagy a képviselők alkotta parlament irányában.

Csak az elmúlt 16 év története, és különösképpen a Gyurcsány-beszéd kipattanása mutathatta meg, hogy a választási rendszer ezen fogyatékossága milyen groteszk, és antidemokratikus állapotba sodorhatja az országot. A pártok, és képviselőjelöltek legfőbb csatahelye a választási korteskedés lett, amelyben a kialakult gyakorlat szerint minden aljas eszközt bevetnek, amelyről úgy gondolják, hogy bizonyíthatóság hiányában nehéz lesz utólag jogilag megtámadni. A választókat szánt szándékkal megtévesztik, és ha sikerül a hamis ígéreteikkel kicsalniuk a többség szavazatát, akkor a győzelem után ráteszik a kezüket a médiára, a statisztikai hivatalra, és lehetőség szerint minél több közjogi intézményre, amelyek segítségével a következő választásokra még jobban be tudják csapni a választóikat. És bár a választók a megtévesztések dacára is tisztában vannak becsapottságukkal, hiszen még sohasem szavaztak bizalmat kétszer ugyanannak a kormánynak (Gyurcsány Ferenc még nem vette ki a részét a megelőző kampányban), a hazugság eme rendszere semmit sem változott, sőt egyre sötétebb mélységekbe bukik, mivel a választópolgárok teljesen kiszolgáltatottak, és így tehetetlenek ezzel a jelenséggel szemben. Hiába adott a választók számára a négyévenkénti a szavazás, azzal egyrészt nem tudják meg nem történtté tenni az előző négy év országrombolását, másrészt nem tudnak más alternatívát választani, mint a médiában kizárólagosan megjelenő sok rossz közül a számukra legkevésbé rossznak tűnőt választani, és ezzel a választással ugyanolyan katasztrofális négy év kezdődik az országban, mint előtte. Az igaz beszéd ugyanis ebben a rendszerben nem juthat el a választókhoz mind pénzügyi-, mind médiatámogatás hiányában, sőt az igaz beszéd jelen pillanatban szalon-, és versenyképtelen a közéletben a hangzatos hamis ígérgetésekkel szemben.

Az alkotmányban sok demokratikus elem van, többek között például mindenki számára biztosítja a szabad véleménynyilvánítási jogot, illetve biztosítja a népszavazásra, vagy népi kezdeményezésre való aláírásgyűjtés jogát, de van egy passzus, amely megtiltja, hogy az Országgyűlés visszahívása ügyében népszavazást lehessen tartani, illetve egy másik passzus amelyik az Alkotmány tiltásainak feloldására való népszavazásokat sem engedi.

Idézve: „A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA
28/C. §
(5) Nem lehet országos népszavazást tartani:
c) az Alkotmány népszavazásról, népi kezdeményezésről szóló rendelkezéseiről,
e ) az Országgyűlés feloszlásáról,”

Nos, véleményem szerint az Alkotmány 28/C. § (5) pont e) bekezdést érvényteleníteni kell, mert ezzel lehetővé válna, hogy ha az ország többsége úgy véli helyesnek, akkor soron kívül új választásokra kerülhessen sor. Azt hiszem éppen abban áll a demokrácia, hogy a többség akaratának érvényre kell tudni jutni.

Sok ellenvéleményt hallottam ezen alkotmánymódosítással kapcsolatosan, de egyiket sem éreztem fenntarthatónak. A teljesség igénye nélkül néhány ismert ellenvéleménnyel foglalkozok a következőkben.

  • Ellenvélemény 1.) Az ország kormányozhatatlanná válik az állandó kormányváltások miatt.

    Válasz 1.) A bevezetést követő első időkben feltehetőleg gyakran kezdeményeznek majd ez ügyben népszavazást az ellenzékiek. De a népszavazás nem jelent automatikusan újraválasztást is. Csak akkor lesz új választás, ha a választók többsége is ezt akarja, de a választók többsége nyilván a kormánytöbbséget támogatta, hiszen a kormány ezért jöhetett létre. Tehát a kezdeményezések nagyobb része eredménytelenül fog végződni. Az eredménytelen kezdeményezések pedig később a kezdeményezések megritkulásához fog vezetni. A választók többségének elfordulása a kormányzó oldaltól nyilvánvalóan úgyis csak akkor következhet be, ha az ország az elégedetlenség hulláma miatt már sok szempontból kormányozhatatlanná vált, és a válságot a kormányzó elit képtelen megoldani, vagyis pontosan akkor, amikor szükség van egy nagyobb legitimitású kormányra.

  • E2.) A népszerűtlen intézkedéseket lehetetlen lesz végigvinni, mert a választók rögvest visszahívják az Országgyűlést.

    V2.) 1. Nagyon lebecsüljük a választók érettségét. Az ország problémáit az egész ország érzi, és minden érett felnőtt ember tudja, hogy a problémák megoldására áldozni kell. Jelenleg a népszerűtlen intézkedések szükségességét a kampányban letagadják, és csodálkoznak, amikor az emberek felhördülnek, ha a kormány mégis ilyen intézkedéseket hoz. De a felhördülés oka a politikusok egyre fokozódó hiteltelenségének szól, amit persze a gyermeteg politikusi gőg nem vesz tudomásul. Ne gondoljuk, hogy akit megválasztunk, az ettől a "kurva nép" hülye-gyerekéből egyetlen pillanat alatt megfontolt, és bölcs felnőtté válik. Jelenleg éppen az a probléma, hogy politikusaink éretlen gyerekek módjára hazudoznak, és rágalmaznak másokat, miközben a választóikat hülyére veszik.

    2. A népszerűtlen intézkedéseket célszerű pártoktól független szakértői szervezetekkel előkészíttetni, így azok objektivitása jobban biztosítható, és a választókkal elfogadtatható.

  • E3.) Az átlagember nem tudja eldönteni, hogy mikor mi a jó, és könnyű befolyásolni őket.

    V3.) 1. Ez egy tipikus diktatórikus, illetve antidemokratikus érvelés, és mint ilyen alkotmányellenes is. A demokrácia a nép hatalmáról szól, nem pedig a nép kizárásáról a hatalomból.

    2. Mellesleg éppen az a jelenleg megoldandó problémánk, hogy a választó polgár objektíve nem tudhatja, merre lehet kievickélni a politikusok állandó hazugságainak tengeréből. Vagyis mivel az alkotmánymódosítás éppen a politikai hazugságokat hivatott kiküszöbölni, így az alkotmánymódosítástól az átlagemberek politikai tájékozottságának jelentős javulása várható. Az átlagemberek káros befolyásolásának intézményesített szervezetei jelenleg a politikai pártok, amelyek ellehetetlenítik a tőkés hatalmi csoportoktól független szabad gondolatok érvényesülését, így ez a probléma független a felhívás tárgyától.

    3. A megválasztott képviselők sem értenek mindenhez, ezért éppen úgy szükségük van a szakmai döntés-előkészítésre, mint ahogyan az átlagemberek is támaszkodhatnak ezekre az információkra. Vagyis senki sincs rákényszerítve, hogy kizárólag a saját erejéből hozzon meg fontos döntéseket. Ezen kívül a képviselőket számos érdek befolyásolja a döntésében, amelyek jó része társadalmi szempontból kifejezetten hátrányos. Így a képviselőket befolyásolják a szakmai szervezeteken kívül a saját, és képviselőtársaik sokszor botrányos anyagi érdekei, a lobbizó tőkéscsoportok gyakran korrupcióba hajló érdekei, a pártpolitikai érdekek, és az Alkotmány éppen a képviselői tevékenység alapját biztosító választói érdekek érvényesítését teszi lehetetlenné.

  • E4.) A sok népszavazás rengeteg pénzbe kerül.

    V4.) 1. A korszerű számítástechnika segítségével már a közeljövőben könnyen megvalósítható lesz, hogy a szavazások olcsók, és gyorsak legyenek. Technikailag annak sincs akadálya, hogy akár az egész ország együtt alkossa a parlamentet úgy, hogy naponta többszöri szavazásra is sor kerülhessen, vagy egyszerű hasonlattal a parlamenti ülésterem szavazógépei kikerüljenek a háztartásokba. Az Alkotmány 2.§-a azt is kimondja, hogy a nép a hatalmát közvetlenül is gyakorolja, nem csak képviselői útján.

    2. Az elmúlt 16 év tapasztalatai azt mutatják, hogy az állampolgárok nem kezdeményeztek sűrűn népszavazást, és a sikertelen népszavazást sem akarták újból megismételni. Ez nyilvánvalóan olyan presztízsveszteséget jelent a kezdeményezőnek, hogy ismételt aláírásgyűjtést senki sem kezdeményezhet a siker reális esélyével.

    3. Nem csorbítja súlyosan a megteremtendő jogi garanciát, ha bizonyos korlátozásokat, vagy nehezítéseket vezetünk be akár a visszahívásra vonatkozó aláírás gyűjtés, akár az erre vonatkozó népszavazás menetébe, de ezeket a módosításokat elegendő akkor megtenni, ha az élet erre kényszerít bennünket. Jelenleg semmi bizonyítékunk nincs arra, hogy sok népszavazás lesz ilyen ügyben, hiszen erre még nincs precedens.

    4. A demokrácia költséges, de bőségesen megtérülő beruházás. Az aláírásgyűjtés egyben erősíti a nép demokráciára nevelését, amiben az utóbbi 1000 esztendőben igencsak jelentős deficit mutatkozik.

  • E5.) A világot, világpiacot uraló tőkések hatalma sokat veszíthet befolyásából titkos pénzügyi háttértámogatásainak ellenére.

    V5.) Reméljük, így lesz. A világ nem csak az övék. Legalább is jog szerint. A valóságban persze a tőkés csoportok birtokolják a médiát, a parlamenti pártokat, és a termelőeszközöket. Ha a demokrácia nem válik valóra, úgy a termelőerők (vagyis a nép) is a tőkések tulajdonában maradnak.

  • E6.) A médiának az oly sok munkát adó szórakoztató álproblémák, személyi vetélkedések, és rágalomhadjáratok helyett a világot, és az országot érintő valós, és súlyos problémákkal kell foglalkoznia.

    V6.) Lássuk be, ennek is több a haszna, mint a kára.

Most térjünk rá arra, hogy miképpen lehet az Alkotmány szükséges módosítását megvalósítani.

  1. A legegyszerűbb, és leggyorsabb lenne, ha az Országgyűlés a szükséges kétharmados többséggel meghozza ezt a döntést. Néhány honatya támogatására egészen biztos számíthatunk, hiszen az eltelt 16 év még nem rostálta ki nyom nélkül a jóízlést, és az erkölcsöt a politikai életből, de az is bizonyos, hogy bőséggel vannak olyan képviselők, akiknek semmilyen erkölcsi alapjuk sem maradt a székükre, és nagyon meginogna a helyzetük, ha csak a valóságot tükröző állításokkal kampányolhatnának. Ugyanakkor a képviselőknek azt is be kell látniuk, hogy politikai pályájuk befejezését jelentheti, ha az alkotmánymódosítás érvényre jutása esetén a többség akaratával ellentétesen foglaltak állást.

  2. A Gyurcsány-beszéden felháborodott, és a politika által alulértékelt állampolgárok nyilvánvalóan nem bízhatják az ügy megoldását az országgyűlési képviselők esetleges tömeges önmeghasonulására, mivel erre csak akkor fog sor kerülni, ha már kitapintható a tömeges társadalmi igény erre. Ezért lehetőséget kell teremteni, hogy minden szavazati joggal rendelkező állampolgár nyilatkozhasson ebben a kérdésben, és ez törvényes keretek között csakis aláírásgyűjtéssel valósítható meg. Az aláírásgyűjtésben teljesíteni kell mindazt a feltételt, amelyet az Alkotmány a népszavazásra, illetve népi kezdeményezésre való aláírás gyűjtés esetére előír, hogy az aláírásokat hitelesen el lehessen bírálni. Célszerű egyéb formai feltételeket is kiszabni (pl. a gyűjtőívek egyértelmű beazonosíthatósága), hiszen a négymilliónál is több támogató aláírás összegyűjtése, ellenőrzése, és megszámlálása technikailag is komoly feladat. Mindazonáltal egyáltalában nem lehetetlen. Amennyiben az ország választó polgárainak több mint fele az alkotmánymódosítás mellett dönt, úgy annak elfogadása az Országgyűlésre is kötelező érvényű, mint ahogyan az népszavazás esetén is kötelező, levén ez nem más, mint a nép hatalmának közvetlen gyakorlása. Ha az aláírásgyűjtés sikeres eredményre vezet, úgy az Alkotmány ezen rendelkezését az Országgyűlés nem változtathatja meg, szemben az Alkotmány más kétharmados rendelkezéseivel.

  3. Természetesen igénybe kell venni minden egyéb törvényes lehetőséget, hogy az alkotmánymódosítási akció nyilvánosságot kapjon, és a lehető legszélesebb támogatásban részesüljön minden oldalról, és fórumokat kell szervezni, ahol az választó polgárok választ kaphatnak kérdéseikre. Biztos vagyok benne, hogy ezen kívül is számos olyan segítséget kaphatunk, amiről most még nem is álmodhatunk, de a legfontosabb, hogy mi magunk higgyünk a saját ügyünk fontosságában, szükségességében, és tisztaságában. Csak akkor fogja a társadalom többsége támogatni ezt a kezdeményezést, ha tisztán láthat ebben a kérdésben, és mindenki saját maga is átérzi, milyen fontos az egész társadalom számára az ő aláírása. Mivel csak egyetlen, rövid törvénycikkely módosításáról van szó, ez könnyen értelmezhető minden átlagos műveltségű állampolgár számára, könnyen kommunikálható, és már csak a rövidhírek címsoraiban is tisztán érthetően jelenhet meg.

Az Alkotmány sikeres módosítása után lehetőség nyílik, hogy a választó polgárok a jelenlegi morális, és politikai válságot is megoldják.

Tudom, hogy számos jól ismert, és közszeretetnek örvendő közéleti személyiség alkotmányozó nemzetgyűlés összehívását javasolta. Én ezt nem tartom jó ötletnek, még ha ezen törekvésből is kiderül, hogy alaptörvényünk tökéletlen, és változtatásra szorul. Egy ilyen gyűlés szükségképpen a társadalom felett állna, mivel teljes képtelenség, hogy abban a társadalom számottevő része tevékenyen közreműködhessen. Ez esetben pedig a társadalom csak képviseltethetné magát, de ilyen képviseleti rendszer már létezik, és ez az Országgyűlés. Ennél jobbat egy ad hoc gyűlésre összehozni nem lehetséges. Ugyancsak homályos a többség számára, hogy miféle alkotmányt hozna létre egy ilyen gyűlés, mivel a társadalom döntő többsége nem alkotmányjogász. Még abban sem lehetnénk biztosak, hogy a demokrácia intézménye sértetlen maradna. Egy teljesen új alkotmány létrehozási folyamatának részletes kommunikációja a társadalom felé teljesen lehetetlen, még ha az a hivatalos hatalom teljes támogatását élvezné is. Ilyen feladatra az Országgyűlés is csak akkor vállalkozhat alkotmányjogászok, és más szakemberek csoportjainak támogatásával, ha nincs politikai válság, és az Országgyűlés kivételesen nagy támogatással működik.

Tudom, hogy a jelenlegi jobboldali ellenzék eddig csak Gyurcsány lemondását, szakértői kormány kinevezését kérte, illetve a kormány intézkedéseit semmissé tevő népszavazást kezdeményez. Ez azonban nem oldja meg a politikusok hiteltelenné válásának problémáját, ez csupán alig burkolt pártharc, mivel a valódi problémát megkerüli.

Jelenleg még pislákol az elégedetlenség lángja, amit jó irányba befolyásolva jelentős mértékben demokratizálni lehetne az ország közgondolkodását. De ha a választópolgárokhoz nem jut el egy ésszerű cselekvési lehetőség képe, akkor a demokrácia eszméje elsüllyed a politikai hazugságok mélységes ingoványában.

A kormány politikája elleni tüntetéseket kezdetektől fogva a nagyfokú céltalanság motiválja, mivel a politika olyan erkölcsi közmorált sértett meg, amelynek sérülése a köznapi életben minden esetben konfrontációhoz vezet, és így közjogi kezelése természetszerűleg megoldott. A politika hazugságaival szemben azonban a nép kiszolgáltatott, és tehetetlen. Csak most kezd ráébredni, hogy a burzsoá kapitalizmus polgári demokráciának hazudott tőkésdiktatúrája alig különbözik a kommunizmus diktatúrájától. A politika most azon mesterkedik, hogy a népet megfossza önálló cselekvőképességétől, és azt próbálja bemagyarázni, hogy nincs más lehetőség a demokráciában, csak tűrni, és elfogadni, amit a politikai elit nyújt neki. De ez még akkor sincs így, ha az kétségtelen tény, a 4 millió aláírás privát összegyűjtése nehéz, és komoly feladat.

Jelenleg Gyurcsány öszödi beszédének, és szerencsétlen politikájának köszönhetően az egész társadalom politikailag érzékennyé vált. A politikai üzenetek most sokkal könnyebben eljutnak a választók többséghez a média tőkésérdekeltsége ellenében is. Ezt a helyzetet jelenleg azonban csak a jobb oldal tudta meglovagolni, legalább is a média ezt vette csak észre. A demokratikus erők, pártok, szervezetek megbénultak, legalább is úgy tűnik. Pedig akciók nélkül semmi sem fog történni. Ezért egy jó irányba mutató politikai akció akkor is hasznos, ha a végcél elérhetősége esetleg kérdéses.

Az aláírásgyűjtés pénzügyi fedezetét jelentősen megnövelné, ha az igen aláíráshoz kötelezően, vagy javasolhatóan 100 forintos díjat is kérnének az aláírásgyűjtők. Ezzel némi jövedelemhez, és eszköztámogatottsághoz juthatnának, és még mindig csak harmadannyit kérnének, mint egyes beszavaztatós televíziós műsorok. Az így összegyűlő adomány maradék részét valamely közhasznú tevékenységre lehetne felajánlani.

Takács Ferenc

A bejegyzés trackback címe:

https://takacs-ferenc-bp.blog.hu/api/trackback/id/tr60196749

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

B43L2WY 2008.03.17. 21:49:25

Volt már olyan, hogy a népképviseleti szervek tagjai visszahívhatóak voltak, pl. a járási tanácstagok, az országgyűlési képviselők, az Elnöki Tanács tagjai. Úgy emlékszem, akkor nem volt fene nagy demokrácia.

Takács Ferenc (bp.) 2008.03.19. 15:53:00

Na de nem a visszahívhatóság miatt nem volt demokrácia. Éppen fordítva áll a dolog. Mivel egyáltalában nem volt demokrácia, így semmilyen kockázatot nem jelentett a hatalom számára a hangzatos visszahívhatóság deklarálása, így az csak egy kifele jól mutató propaganda fogás, amellyel ténylegesen soha senki nem élt, mert nem is volt rá reális lehetősége. De minthogy a rendszerváltással bevezetett egynémely szabadságjog deklarálása által valódi lehetőség nyílt volna a tényleges visszahívásra, ezért a jogalkotók bombabiztosan kizárták ennek törvényi lehetőségét. A hatalom bitorlók ragaszkodása a hatalomhoz semmit sem változott.

1.szóló · http://ide-oda.blog.hu 2010.07.19. 00:39:53

@Takács Ferenc (bp.): sokkal prózaibb oka van a visszahívás elmaradásának:

Logikus, méltányos, stb., hogy VISSZA csak azok hívhassanak egy (egyéni körzeti) képviselőt, akik ODA is küldték őt...
(aki oda SE küldte, az ugye már csak "nyelvtanilag" SE hívhatná vissza:)

Épp ezért volt az átkosban pofon1*ű a visszahívás, hisz ha 1 jelöltet "mindenki" megszavazott, akkor azt a jelöltet ugyanaz a "mindenki" hívhatta vissza is.

Ellenben a többjelöltes (titkos!) választásnál lehetetlen tudni, hogy ki is az a 15-20e fő, aki egy 55 ezres körzet képviselőjét beszavazta - a többi 35-40e meg alapból mást is akart, R-go már másnap örömmel visszahívná a mások(!) képviselőjét...

Amennyiben mégis megengednénk, hogy BÁRKI visszahívhassa (egymás) képviselőjét, akkor is még számos további technikai nehézség adódna:
- hányan kezdeményezhetik, és milyen gyakorisággal?
(ha túl szigorú feltételekkel, akkor haszontalan, ha túl enyhékkel, akkor meg - a rá sem szavazott! vesztesek - minden lehetséges alkalommal megkisérlik majd!)
+ ki állja a sikeres/sikertelen (pót)szavazások költségeit?
A végeredménye pedig gyakorlatilag csak egy általánosan "lerövidített" ciklus lenne, 6-12 hónaponta esedékes megmérettetésekkel (országszerte!)

Én nyitott vagyok a kérdésre, de az óhajon túl még semilyen használható (és demokratikus:) megoldásával sem találkoztam. (és én sem tudok kitalálni a szokásos képviseleten belül)

Az IDE két úton is kikerülte ezt a dilemmát:
1. a képviselői minden kérdésben a választók megkérdezése után, azok utasítása szerint szavaznának
(tehát nem volna OKUK visszahívni)
2. egyébként is csak max. fél évre vállalnák ezt a munkát, azután visszavonulnának a civil életükbe (mint "Cincinatus az eke szarvához";))
süti beállítások módosítása