Népszabadság: Állunk a stresszteszt elébe: Paks nem zár be
Nagy Anna kormányszóvivő úgy nyilatkozott, a kormány a fukusimai események kapcsán nem gondolkozik a Paksi Atomerőmű bezárásán, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium megerősítő közleményt adott ki.
Leszögezte: a paksi blokkok biztonságosak, a térségben nincs a japán partokhoz hasonló, földrengésveszélyes törésvonal. Ugyanakkor a lakosság megnyugtatása érdekében fokozzák az atomerőmű biztonsági vizsgálatát, így természetesen elvégzik az Európai Unió által is szorgalmazott "stressz-tesztet". Továbbá "a Paksi Atomerőmű a legszigorúbb biztonsági előírásoknak is megfelel."
Az események ezen értelmezése szükségképpen azt az elrejtett állítást is tartalmazza, hogy a japán atomerőművek veszélyes tákolmányok voltak, és mostani kritikus helyzetükért kizárólag a felelőtlenül hanyag japán tudósokat, és politikusok terheli a felelősség, akik hazugul állították évtizedeken át a saját atomerőműveikről, hogy a legszigorúbb biztonsági előírásoknak is megfelelnek.
Mert hát ha nem ezt állították volna a japánok, vajon működhettek volna a japán atomerőművek? Létezik-e egyáltalában a világon olyan atomerőmű, amelyben nem tartják be a biztonsági előírásokat a legszigorúbban? Mennyi értéke van immár ennek a kijelentésnek? Nem kellene kicsit komolyabban megfontolni ezt a kérdést? Valóban hihető ez a nyilatkozatba kódolt rágalom, hogy a japán atomtudósok hazug módon állították korábban, hogy atomerőműveik biztonságosak? Én nem hiszem.
Sokkal inkább arról van szó, hogy amit eddig biztonságosnak véltünk, arról kiderült, hogy mégsem eléggé biztonságos. Ez esetben pedig semmilyen mértékben nem megnyugtató az előírások bármilyen szigorú betartására hivatkozni, miközben az egész világ számára példamutató, és az egész világot maga mögé utasító japán technika ilyen hatalmas fiaskót kapott a természet erőitől. Nem a japán tudósokról kéne kimondatlanul is lekezelően nyilatkozni, hanem a fejünkhöz kéne kapni, hogy ha ilyen a japánokkal megeshet, akkor mi mennyiben tudnánk helytállni hasonló helyzetben. Milyen tudástöbblet adja ezt a magabiztos felsőbbrendűségét a magyar nyilatkozóknak?
Érdekes ez a stressz-teszt is. Vajon mi történik akkor, ha valamelyik atomerőmű nem megy át a teszten? Újabb környezeti atomszennyezés, vagy atomrobbanás? Nem kéne inkább azon örvendeni, hogy nálunk még nem volt ilyen stressz helyzet? Mert hát ez a stressz-teszt sok mindent jelenthet, például annak kipróbálását is, hogy mi történik, ha a reaktor hűtőrendszere működésképtelenné válik. Ez meg ugye elég egyértelmű következményekkel jár, az atomerőmű atombombává válásával. Ezt nem hiszem, hogy tesztelni kéne. Éppen elég a híradóban látni, miképpen küzdenek a japánok azzal, hogy ezt elkerüljék.
Bizonyosan jó esélyünk van arra, hogy nálunk nem történik akkora környezeti katasztrófa, mint Japánban. De teljes bizonyossággal mégsem lehet ezt kizárni, hiszen senki sem lát a jövőbe, és nem ismeri teljesen a természet erőit. Ez pedig minimum azt a követelményt állítja elénk, hogy a reaktorok a jövőben sokkal biztonságosabbak legyenek, és akkor se robbanjanak fel, ha éppenséggel működés közben szakad meg a kapcsolatuk a biztonsági segédberendezéseikkel, hűtőrendszereikkel. De mint láttuk, Japánban még azoknál a reaktoroknál is robbanások következtek be, amelyek üzemen kívül voltak. A japán események azt mutatják, hogy nem elegendő a térségben szokásos földrengésekre méretezni ilyen veszélyes üzemet, mivel a természet nem mindig tiszteli az átlagértékek megtartását.
Próbáljunk tanulni mások kárán. Hatalmas nagy katasztrófa egy pusztító földrengés önmagában is. De a baj nem jár egyedül. A földrengéssel szinte minden esetben egyéb katasztrófák is együtt járnak. Japánban a cunami, Haitin a járvány. És ha ez még mindig nem lett volna elég, akkor még ott vannak az atomerőművek, máshol a duzzasztógátak, a veszélyes anyag (vörös iszap) tározók. Nem szükségszerű, hogy baj esetére még jobban tetézzük a problémáinkat, szándékosan súlyosbítsuk az elkerülhetetlen katasztrófát. Próbáljuk túlélhetőnek megtartani világunkat, mert a halottak már nem tudják értékelni az elmúlt világ fényűzését.
"A magyar kormány hazai és nemzetközi szinten is minden indokolt intézkedést megtesz a polgárok biztonsága érdekében. Ezért felszólít minden felelősen gondolkodó magyarországi politikai erőt és szakmai szereplőt, hogy tartózkodjanak a megalapozatlan, pánikkeltésre alkalmas információk, rémhírek terjesztésétől."
Nem vagyok szakértő, de azt gondolom, és lehet, hogy rosszul gondolom, hogy gazdaságosság okából a fűtőelemeket túl nagyra, vastagra tervezték, mivel így sokkal kevesebbet kell belőlük a reaktorba helyezni, és ezért van szükség intenzív áramoltatásos hűtésükre, még amikor üzemen kívül is vannak. Azt gondolom, vékonyabb fűtőelemek jóval gyorsabban inaktívvá válnának, és sokkal könnyebben hűthetők lennének, akár a hűtővíz áramoltatása nélkül is. Talán a reaktort is lehetne úgy tervezni, hogy felette egy hatalmas hűtővíz tartály lenne, amely a reaktor túlhevülése esetén automatikusan elárasztaná reaktort, hosszú időre biztosítva annak hűtését.
Takács Ferenc
