Mint tudjuk, a Nap csak időszakosan süt, és általában nem akkor, amikor nekünk éppen sok energiára lenne szükségünk, így a napelemek felhasználhatósága nagyon korlátozott. Hiába telepítünk minden házra napelemeket, és termelünk annyi energiát, amennyit felhasználunk, sajnos a nappali energia éjszaka nem fűti a lakásokat, hacsak nem oldjuk meg a tárolás problémáját.
A legegyszerűbb módja az energia tárolására a víz bontása a napelemekkel termelt elektromos árammal hidrogénre, és oxigénre. Az oxigént a levegőbe el lehet engedni, a hidrogént pedig szén-dioxiddal metánná alakítva Sabatier reakcióval gáztározókba lehet eltárolni, például a stratégiai gáztározókba. A víz, és energia egy része visszaalakul a reakció közben, amit újra fel lehet használni. Ez néhány nagyobb gyár építését igényli a gáztározók közelében. A hidrogén gáz tárolása problémás a számos technikai nehézség miatt, és a levegőben való elégetése is nitrogén-oxidok keletkezésével jár, ezért kell metánná alakítani, ami a földgáznak is fő alkotója. A metán előállításához a hidrogénből persze sok szén-dioxidra van szükség, aminek megoldása többféle módon elképzelhető.
Az eltárolt metán akár lakossági gázszolgáltatásra, akár erőművekben elektromos áram termelésére felhasználható, amikor nem süt a Nap.
A beruházás egyben kiválthatja a földgáz importálását, és persze hosszú csővezetékekre sincs szükség.
Az energia-átalakításnak ez a módja imént merült fel bennem, de én nem foglalkozom gyakorlati megvalósításokkal, így ez csak egy javaslat az energiaszektorban tevékenykedő kísérletezni tudó vállalkozások számára, amely azonban akár a jövő energiaellátásának is fontos tényezője lehet.