A vallások megértésében isten fogalma szinte mindenkit megtéveszt. Hívőket, és ateistákat egyaránt. Isten fogalmáról, létezéséről vitatkoznak vég nélkül, pedig isten fogalma másodlagos. Egy esetleges, de nem szükségszerű következménye egy fontosabb fogalomnak, a túlvilágnak.
Némely vallás a túlvilághoz nem is kreál istent, más vallás pedig egész isteni társadalmat feltételez, megint mások pedig egyetlen istent kreáltak. De minden vallásban alapvető a túlvilágban, vagyis az emberi szellem világában való hit. Ráadásul igen reális alapokra építve. Ugyanis az emberi szellem világa létezik, mint az emberi gondolkodás terepe, és egyidős az emberi gondolkodás kialakulásával. Bár e virtuális túlvilág működéséhez szükség van fizikailag létező gondolkodó masinákra (emberekre) is, de ez a világ mégis nagy mértékben független a fizikai világtól, és attól magasabb szintű, a létezésnek egy újabb osztályát jelenti. A gondolkodás felsőbbrendűségének felismerése adja a túlvilágban való hit alapját. Az emberi gondolkodással valami olyan született, ami tudattal ruházta fel az anyagi világot. Az anyag elmélkedni képes önmaga létéről, és ennek eszköze az emberi agy, és emberi társadalom.
Az isten(-ek) létének hite persze éppen az emberi hitetlenség következménye. A vallásos ember nehezen tudja elhinni, hogy az alacsonyabb szintű anyagi, növényi, állati, emberi létezés hozzon létre magasabb szintű virtuális létezési formát, ezért e virtuális létezésben megfordítja a sorrendet, és a virtuális létezés termékének állítja be az anyagi világot. Ez már azért is lehetséges, mert a virtuális világ szabadon formálható, tágítható a képzelet által. És az emberek élnek ezzel a gondolati szabadsággal. De egy filozófiai megfontolás is alkalmazható itt. Az egész fizikai, anyagi világnak nincs semmi értelme, ha nincs értelem, amely értelmet tud neki tulajdonítani. Sőt az anyagi világ valójában egy tanulási folyamatban való leképezés révén kerül be a virtuális világba, és ezáltal válik létezővé az értelem számára, tehát ténylegesen is igaz, hogy az anyagi világ képét a virtuális világ hozza létre. És nemcsak isteni lényekkel népesítik be a vallások e virtuális világot, de az embereket is virtuális hallhatatlansággal ajándékozzák meg, kijelentvén, a lélek hallhatatlan. És valóban, a gondolatok nem halnak meg kitalálóik halálával, tovább élnek mások gondolataiban, az emberiség sok százezer éves virtuális világában. A virtuális túlvilágunk megőrzésében, és fejlődésében egyre nagyobb szerepet kaptak az ember által feltalált élettelen eszközök is. Az írás, a papír, a könyv, a rádió, telefon, a televízió, az internet, a számítógép, az elektronikus adatrögzítés. Egészen addig él ez a virtuális világ, amíg lesznek, akik gondolkodjanak, vagyis működtessék ezt a virtuális világot, a túlvilágot.
Reméljük túlvilágunk öröké élni fog, és mi emberek is vele együtt.
Ez persze nem szükségszerű. Az emberiség túlélése nem természeti törvény, és akár ki is pusztulhatunk. Például az általunk okozott környezetszennyezéstől, vagy egy háborúban bevetett végzetes fegyvertől, vagy egy hatalmas aszteroida becsapódástól, vagy a Nap törvényszerűen bekövetkező kitágulása miatt felperzselődő bolygónktól. De az anyag gondolkodási képessége sem korlátozódik kizárólagosan az emberre. Egyrészt létezhetnek földön kívüli intelligens lények is az univerzumban, másrészt nagy erőkkel folyik a mesterséges intelligencia kutatása, amely nemsokára a gépeket is felruházza ezen képességgel.
Takács Ferenc
